Egy kis "nyilasmisizés"...

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című regényéből ismerhetjük Nyilas Misi alakját, akit a szerző leginkább magáról mintázott meg. Leírja gyermekkori szenvedéseit, megaláztatásait, és magával a regénnyel tulajdonképpen tükröt tart a társadalom elé. De nekünk nem ezért érdekes Misi, hanem mert a regényben elérkezik a történet odáig, hogy Nyilas Misi elmegy felolvasni Pósalaky úrhoz. Mivel akkoriban még nem igazán létezett hangrögzítés - illetve a kezdeti lépések már megtörténtek, de még messze volt a minden napi használattól -, így más lehetőség nem volt egy látássérült, vak személy számára, mint hogy keresett egy felolvasót. Akkoriban így oldották meg, ha valaki leírt szöveget akart hallgatni. Nyilas Misit tehát tekinthetjük minden magyar hangoskönyvek ősének, egy korai - divatos kifejezéssel élve - bio hangoskönyvnek.

Hogyan jött létre a rendhagyó irodalomóra?

2019-ben alakult meg a Vakok és Gyengénlátók Bükki Egyesülete, azzal a céllal, hogy egyéb tevékenységek mellett hangoskönyveket is készítsen. Ahogy készültek az első darabok, kezdtünk gondolkozni a hogyan továbbon. Ekkor jött egy ötlet, hogy mi lenne, ha egy 45 perces előadás formájában megismertetnénk a diákokkal is a tevékenységünket, beavatnánk őket abba, hogy is készül egy hangoskönyv, miért készítünk idegennyelvű hangoskönyveket, ezzel párhuzamosan pedig beszélgethetünk a látássérültek, vakok mindennapi nehézségeiről. Ha sikerül felhívni a felnövekvő nemzedékek figyelmét a társadalomnak erre a rétegére, és rájönnek, hogy a passzív sajnálkozás helyett jobb, ha inkább segítenek, már nem feleslegesen telt el az a negyvenöt perc. Minden alkalommal ebben bízunk.

Milyen témákat érintünk?

Az első, és talán legfontosabb, hogy az előadás során tudatosan kerüljük a politikai, illetve egyéb, "érzékenynek" tekinthető témákat. Ellenben beszélünk arról, hogy mikor jelentek meg az első hangoskönyvek, és hogy a kor technikai lehetőségei milyen teret biztosítottak ehhez. Megemlítjük saját tapasztalatainkat, illetve azt, hogy hogyan választunk ki egy művet feldolgozásra, ahhoz miképpen keresünk felolvasót, "hangot", aki a leírt szöveget hallhatóvá varázsolja. Szót ejtünk az idegennyelvű hangoskönyvekről, és arról is, miért tartjuk fontosnak, hogy például egy angol nyelvű "audiobook" tökéletes angolsággal szólaljon meg. Nem titkoljuk, hogy nem vásárolunk kattintásokat a legnépszerűbb videómegosztón, és hogy miért nem? Azt is elmondjuk. 
És ha már úgy is jelen van egy "gyakorló vak", akkor szóba hozzuk a vakságot a vakok minden napjait, és az esetlegesen ebből adódó nehézségeket. 

Mivel az egyesület nevében szerepel a Bükk kifejezés, sokan valamiféle lokális tevékenységnek tekintik, amit csinálunk. Nekik, a youtube statisztikáit segítségül hívva, bebizonyítjuk, hogy távolról sem csak a Bükk vonzáskörzetében kattintanak a hangoskönyveinkre.

De mindenek előtt már az óra elején kérjük, biztatjuk a hallgatóságot, hogy kérdezzenek bátran, bármit. De tényleg bármit. Akkor lehet igazán érdekes ez a tanórányi idő, ha olyanokról esik szó, ami a témával kapcsolatban érdekli őket, esetleg furdalja az oldalukat a kíváncsiság. Mi pedig igyekszünk mindenre egyenes, érthető válaszokat adni, ezzel segítve elő, hogy a vakokra, látássérültekre ne mint érdekes, csodabogarakra tekintsenek, hanem velük egyenértékű személyekre, akik pechjükre nem látnak. 

Ki/kik tartják az előadást?

A Vakok és Gyengénlátók Bükki Egyesületének elnöke, Takács Pető Péter, mint "gyakorló látássérült" állandó résztvevőnek számít, de szinte minden esetben érkezik vele valaki, aki felolvasóként, "hangként" szerepel az egyesület hangoskönyveiben. De ezt minden esetben előre jelezzük az egyeztetés során.

Hogyan veheti fel velünk a kapcsolatot?

A Kapcsolat menüpontban található elérhetőségeken. A telefont, ha csörög, felvesszük, ha emailt írnak, akkor záros határidőn belül válaszolunk.